|
|
|
by Sonny |
|
2006. október 22. Budapest,
Kultiplex
Korpiklaani - Echo of Dalriada - Sacra Arcana
Két nappal korábban már volt szerencsém látni a finn
folk-metal hordát Pécsett az Ifiházban, ahol fergeteges,
hogy mit adtak elő, így nagyjából tudtam, mire
számíthatok.
A Kulti előtt már korán nagy tömeg volt. A bejáratnál
ott parkolt a finnek turnébusza, az ablakán belesve
holmi sörösdobozokat és hatalmas rendetlenséget láttam.
Rövidesen Jonne Jarvela énekes/gitáros is feltűnt, aki
miután felrohant valamiért, türelmes aláírásosztásba és
fényképezkedésbe kezdett, fáradhatatlanul. Miután
odamentem hozzá pár szó erejéig, felismerte a fejemet
Pécsről, ami azért kurva jó érzés volt, mit ne mondjak.
Rajta kívül még Jarkko basszert láttam ólálkodni, majd
nagy meglepetésünkre, teljesen egyedül megindult a város
felé bőrgatya-fehér ing-bőrmellény összeállításban.
Lehet hogy megszomjazott és drágának találta a Kultit?
Bejutásunk zökkenőmentes volt, már szeptemberben
megvettem a jegyet, gondolva arra, hogy sokan lesznek
akik a tavaly decemberi koncertről lemaradtak és most
akarják bepótolni. Így is lett, pl. egyik haverom az
utolsó előtti jegyet vette meg, és néhány tucat rocker
sajnos be sem jutott. Remélem rájuk gondolva a következő
koncertet nagyobb helyre próbálják szervezni.
A Sacra Arcana kezdett, ami kétségkívül jó választás.
Nemrégiben jelent meg első lemezük, a Titkos szertartás,
amiről csak néhány nótát hallottam, de az alapján már
vártam a velük való első találkozást. Tetszett amit
csináltak, noha a fülem durvább muzsikához szokott, a
jövőben is figyelemmel fogom kísérni ezt a fiatal magyar
zenekart.
Az Echo of Dalriada nem igényel bemutatást, ugyan azt a
fajta zenét játsszák, ami nálunk még kevésbé elterjedt,
szerencsére egyre népszerűbbek. Érdekes módon most
többet játszottak a Jégbontóról, mint korábban, és a
koncert sem nyúlt hosszúra. Ekkor még csak 8 óra körül
járhatott az idő, nagyon korán volt ahhoz, hogy utánuk a
főzenekar következzen. A Dalriada az idő rövidsége miatt
kihagyta a Walesi bárdokat, de cserébe Ficzek András
megígérte, hogy jövő tavasszal megjelenik új lemezük
Kikelet címmel. Úgy legyen!
Nagyjából a TV-maci időpontjában kezdett a Korpiklaani,
energiától duzzadva, mint 20-án Pécsett, meg sem
látszott rajtuk, hogy hetek óta minden nap fellépnek, és
előző nap Szlovéniába kellett utazniuk. A Journey
Man-nal kezdő banda elsöpörte a Kulti közönségét, teljes
teltház volt, a falakról is emberek lógtak (egy ideig én
is, onnan egyszerűbb volt fotózni).
Szerencsére most nem állt elő az a helyzet, mint
Baranyában, hogy a számok végére kifulladó Jonne helyett
Juho énekel, a srác most csak a vokálos szerepét töltött
be. Olyan nóták csendültek fel (nem sorrendben), mint a
Cottages and Saunas, Wooden Pints (hatéves öcsém
kedvence), Korpiklaani, Tuli Kokko, Happy Little Boozer,
stb. Játszottak egy dalt a 2002-es Shaman demóról(Il Lea
Voibmi), aki nem tudja: közel tíz évig futott ezen a
néven a banda, mielőtt átváltottak Korpiklaanira.
Elhangzott egy új dal a jövő nyáron esedékes lemezről, a
Let's Drunk című.
A buli alatt Jonne folyamatosan pörgött, igazi
frontember a csóka, de azért hagyott lehetőséget az
érdekes sérójú hegedűsnek, Hittavainennek egy
magánszámra. Amúgy a vége felé az énekes beugrott a
közönségbe, seregnyi kéz tartotta a magasban, mesés
látvány volt. A záró Beer Beer alatt megint volt
sörlocsolást és osztogatás, ami megőrjített mindenkit,
de utána sajnos le kellett vonulniuk (este fél
10-kor...) a színpadról.
MÉG SOK ILYET!!! |
|
|