Gothica 6.66
 

 

AKIK A DEATHSTARSRÓL MEG A DAS SCHEITRÓL AKARNAK OLVASNI, ROSSZ HELYEN JÁRNAK. A KARCOLAT NEM SZIMPATIZÁL A ROCK/METAL KULTÚRÁT ELKORCSOSÍTÓ DIVATHULLÁMOKKAL.

Ismét délelőtt kellett vonatra szállnunk annak érdekében, hogy idejében megérkezzünk az adott rendezvény, esetünkben a Gothica 6.66 fesztivál helyszínére, a Petőfi Csarnokba. Az este több szempontból is érdekesnek ígérkezett, ugyanis végre ismét láthattam az Agregatort és a Tesstimonyt, először láthattam az új felállású Christian Epidemicet, és bíztam benne, hogy a széles skálán mozgó felhozatal között találok pár szimpatikus zenekart.

A Dying Wish munkássága teljesen ismeretlen volt /és most is az/ a számomra, néhol láttam már feltüntetve a nevüket, de igazából a produkció nem az én világom, Sonny ír róluk többet. Sokat játszottak az új lemezről, amit egy rajongó barátom kicsit fájlalt is, mert háttérbe szorultak szerinte a régi dalok. Biztos igaza van, elhiszem neki :).

A Mortiis koncertre nagyon kíváncsiak voltunk, tudatában annak, hogy a norvég zenész múltjában szerepel az Emperor zenekar, ami közel áll a zenei ízlésünkhöz. Ekkorra már fél órásra rúgott a nagyszínpadon a zenekarok késése, és féltem, hogy késhetünk a kisszínpad néven futtatott bárhelységben megrendezett Christian Epidemic koncertjéről. Aztán hrtelen elkezdődött. Először azt hittem, gépi a dob, annyira fantáziátlan és mű volt az egész, de kiderült, hogy igazi, és csalódott voltam, mert pont úgy éreztük magunkat, mint akik rohadtul át lettek verve. Tudomásul kellett vennünk, hogy semmi nem maradt meg ebben az emberben a legendás Norvég zenészek világából, és csalódottan távoztunk.

Christian Epidemic - a név, ami garancia a tartalmas és összetett, nodanivalóval rendelkező magyar zenére, ami fennálása óta egy cseppet sem korcsosult. A szűkös bárhelységben (Tass barátunkkal jót mulattunk a "büfé" elnevezésen) rengeteg ember gyűlt össze, hogy utolérje őket a "Ragály" :).
Mindenki félt egy kicsit az új felállástól, és Zsüli távozását követően kíváncsiak voltunk rá, milyen lesz a folytatás. Még csak a hangszereket próbálták össze, de már érezhető volt, hogy hatalmas buli lesz. Az új énekes, Pósfai József nagy átéléssel adta elő a dalokat, és örömmel fogadták Nagy László visszatérését, ami külön atmoszférát teremtett. Sajnos mint általában bármilyen koncerten, a szinti sajnos kissé halk volt, ennek ellenére Barni lelkesen játszott rajta. A többiek is kifogástalanul szerepeltek, Gáborból a haján kívül nem sokat láthattunk :). Az Isteni orgiás "A fájdalom koronája" című számmal indítottak, és meggyőztek minden kételkedőt, hogy hatalmas buli lesz. Ha jól emlékszem ezután a "Könnyek könyve" című dal jött, ami legutóbbi lemezük címadó dala, szintén erről a lemezről az "Utolsó szavaml", és egy idő után előkerültek az "Eltörölt világ" dalai is, a "Kínzó sikoly", és a közönségkedvenc "Újjászületett".
A koncert fénypontja számomra a "Lehajtott fejjel" volt, és nem számítottam rá, hogy itt hallhatom. A koncert tehát nagyon jól sikerült, a zenekar él, és biztos lehet benne mindenki, hogy nem fog csalódni, ha megnézi őket.

Agregator - Sajnos őket is régen láttam már, mindig egybeesett egy más, hamarabb megszervezett programmal a koncertjük. A Christian Epidemic zúzása után jóleső hangulatfokozónak bizonyult a szintén Komárom-Esztergom megyei death&roll zenekar műsora. Egyre inkább ismert név az Agregator országszerte, ami nem is csoda, hiszen egészen egyedi módon adják elő magukat. A közönség szereti őket a közvetlenségükért, a dallamos zenéért és a tartalmas, néhol irodalmi igényességű szövegek miatt. Sajnos az első számról lekéstünk, mire beértünk, a "Gyökerek nélkül" című Agregator klasszikus szólt, amit a "Puszta lét" követett, majd a nemis olyan régen rég megjelent , "Szürkület" című lemez "Krómszín ég alatt" és "Soha már" című dala folytatta a sort a közkedvelt "Hattyútánc" és a "Sötét éden" társaságában. Tassék szerencsére nagyon bizakodóak, mostanában több helyen is felbukkannak majd, és törekednek rá, hogy jövőre nagyszínpadon láthassuk őket ismét :)

 

Folyt.köv.

 

 

Sonny fotói

Szilvi fotói

Sonny beszámolója